Lics Pincészet és szőlőbirtok

Facebook

Budafok Borváros

Budafok a főváros bornegyede. Hatalmas pincelabirintusával az ország borászati kereskedelmi központja. A Lics Pincészet központi borászata e hatalmas labirintus egyik pincéje, ahol a saját ültetvényekről származó Szekszárdi és Etyek-Budai borok érlelődnek.

„Szőlő és Bor városa“

Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy fővárosában van az ország borászati centruma. Az átutazó, felületes szemlélő számára Budafok szürke külváros képét mutatja. Ugyan megakad a szem a Törley család lovagkori, várszerű kastélyán, a megmaradt régi sváb település zegzugos, sikátoros utcáin, de az igazi érték, a hegy gyomrában húzódó pincelabirintus rejtve marad. Ez a monumentális, építészetileg is lenyűgöző hatású (több helyen 5-8 m-es belmagasságú) földalatti világ - mely európai vonatkozásban egyedülálló - Budafokot méltán a bor fővárosává teszi. Budafok, 1886 előtt Promontor, nem véletlenül kapta meg 1987-ben a Róma melletti Frascatiban a „Szőlő és Bor Városa“ kitüntető címet. Budafok szőlészeti és borászati múltja boros jelene, pezsgőgyártása valóban méltó e címre.

Budafok borai

A magyar borvidékek jellegzetes borai mind megtalálhatóak és kóstolhatóak a budafoki pincészetekben, Budapest dél-budai kerületében. Az országban termett szőlő 1/3-ának feldolgozása, érlelése illetve tárolása történik itt. A budafoki Lics Pincészetben saját termelésű, a Szekszárdi és az Etyek-Budai Borvidék jellegzetes borai érlelődnek, kerülnek palackozásra. A pincészet bejelentett csoportok számára egész évben látogatható. Egyéni vendégek a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál alkalmával tekinthetik meg a ma is működő borászatot.

Az eltűnt budafoki szőlőkultúrák nyomában

A Krisztus szerinti III. században Probus Császár idejében telepítették az első szőlőket városunk területén. Ugyancsak a rómaiaknak köszönhetjük a táborok, őrbódék, útépítések kőszükségletének kinyerésével a hatalmas méretű pincerendszer megalapozását. Később az itt kitermelt köveket használták Budapest, Pozsony és Bécs építéséhez is. Az Árpád-házi királyok alatt, korabeli írásos források szerint, vidékünkön szőlőkultúrák léteztek.
A XVIII. sz. első harmadában a Promontor területét birtokló Savoyai Jenő herceg új szőlőtelepítésekbe kezdett. A XIX. sz. végén a 1880-as években a Filoxéra vész kipusztította a helybéli telepesek létalapját a szőlőt. Hogy az ezen években nevet változtató település Budafok néhány éven belül az ország borászati központjává vált azt köszönhette a római kortól kezdve folyamatosan bővített pincehálózatának, mely közel 100 km hosszú, a főváros közelségének és a kiváló vízi- vasúti-és közúti közlekedési kapcsolatainak. Több pincének volt lejárata a Dunára, ami korábban a kifejtett kő, majd később a borok szállítását segítette elő. A kőbányászat felhagyását követően a budafoki borászok és szőlészek az itt maradt üregeket, melyek hőmérséklete egész évben 11-12 C°, bortárolásra használták. Több borászati szakíró XIX-XX. század Budafokját a magyar borászat Mekkájának nevezte. A múlt század első évtizedére Budafokon valamivel több, mint 300 kereskedelmi borpince működött, s az ország borexportjának 65-70%- át ezek a pincészetek bonyolították le. Az államosítás előtt a belvárosi éttermek és csárdák szinte kivétel nélkül Budafokon szerezték be a borokat.

Budafok Budapest délnyugati részén a Duna mentén fekszik mindössze 8 km-re a városcentrumtól. Az 1950 jan. 1-jével végrehajtott közigazgatási rendezéssel létesült. A XXII. kerületet Budafok város, Budatétény és Nagytétény községek alkották meg.

A nagyításhoz kattintson a képekre!

A térképen jelölve:
Lics Pincészet, Budafok
1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 44.